Fájlok írása Pytonban!
Elkészült a Python nyelv Szövegfájlok írása tananyagunk! Jó tanulást, jó gyakorlást!

<info9>

Változók és adattípusok

A C# programnyelv egy szigorúan típusos programonyelv, ami azt jelenti, hogy minden értéknek amivel dolgozunk, fix adattípusa van. Ha szeretnénk egy értéket letárolni, előre el kell döntenünk, hogy ezt melyik adattípusban szeretnénk megtenni, és ha később át szeretnénk alakítani más típusúra, akkor használnunk kell a megfelelő konvertáló utasítást, vagy castolást, ezekről lentebb olvashatunk.

Egyszerű változótípusok a C# nyelvben

Itt a húsvét!

Szeretnél az ünnepek alatt is gyakorolni? Vár az Easter Bug Hunt játékunk! Csatlakozz, és keresd meg az összes hibát - akár még jutalom is ütheti a markod!

Irány a játék

Az alábbi táblázat összefoglalja a nyelvben használható egyszerű adattípusokat. Ezek közül a vastagon szedettek azok, amikkel a mindennapokban általában dolgozni szoktunk, egy átlagos program elkészítéséhez ezek ismerete elegendő, ha azonban később szeretnénk tovább optimalizálni a programunkat, vagy valami speciális adattípust igénylő problémába ütközünk, akkor persze bátran térjünk vissza ehhez a táblázathoz!

Adattípus Leírás
sbyte Nagyon rövid egész szám [8 bit hosszúságú]
byte Előjel nélküli nagyon rövid egész szám [8 bit hosszúságú]
short Rövid egész szám [16 bit hosszúságú]
ushort Előjel nélküli rövid egész szám [16 bit hosszúságú]
int Egész szám [32 bit hosszúságú] (előjeles, azaz negatív is lehet)
uint Előjel nélküli egész szám [32 bit hosszúságú] (azaz nem lehet negatív)
long Hosszú egész szám [64 bit hosszúságú] (nagyobb számok tárolására, amik az int-ben már nem férnek el)
ulong Előjel nélküli hosszú egész szám [64 bit hosszúságú]
float Tört szám
double Dupla pontosságú tört szám
bool Logikai érték (azaz vagy IGAZ, vagy HAMIS)
char Karakter
string Szöveg

Kicsit több lett, maradhat?

Mint a táblázat is mutatja, minden adattípusnak megvan a maga mérete, ami megmutatja, hogy mi az a legnagyobb érték, vagy adatmennyiség, amit az adott adattípus tárolni tud. Ha egy változóba nagyobb adatot próbálunk írni, mint amekkora belefér, az problémákhoz vezethet! Ezt a jelenséget túlcsordulásnak, vagy overflownak nevezzük. Tapasztalt programozóként érdemes megismerkednünk ezzel a jelenséggel, hogy ha előfordul, megfelelően tudjuk majd kezelni. További információk a jelenségről: Gyakori hibák: Túlcsordulás

Változók létrehozása, értékadás

Ha egy számot, karaktert, szöveget, valamilyen információt szeretnénk a programunkban ideiglenesen tárolni, akkor erre változókat használhatunk. A változó tulajdonképpen úgy képzelhető el, mint egy doboz, amibe egy értéket tudunk írni. Minden változónak van egy neve, ezt a nevet használva tudjuk később újra és újra elérni azt az értéket, amit a változóban tárolunk. Az értéket persze később módosíthatjuk, felülírhatjuk, stb.

Egy változó létrehozásához először meg kell adnunk egy adattípust, majd utána a változó nevét. A változó neve tartalmazhat számokat, betűket, illetve aláhúzás jeleket is, de számmal nem kezdődhet. Tökéletes változónév lehet például a szám, vagy a név.

Bár elvben bármilyen változónevet használhatunk, érdemes olyan nevet választani, amiből később is egyértelműen kiderül, hogy mire használjuk azt, ezzel átláthatóbbá téve a kódunkat. Hozzunk létre néhány változót:

int szám;
bool teljesítve;
string teljesNév;

A változóknak értéket az = operátorral adhatunk. Ezt megtehetjük rögtön a változók létrehozásakor is, de akár később is, és az értékét módosítani is ugyanígy tudjuk. Nézzünk néhány példát:

int number = 5;
string teljesNév;
teljesNév = "Fekete Ádám";
number = 6;